Slider 1

Slider 2

01

Bejelentkezés

után nyílik...

Name & Password:

wi(KIK)pedia

Cikkek

Femma fatale

  

Bibliából több olyan nő is ismert, akik végetta férfiak fejüket vesztették...

Marilin Monroe és Jane Russell (1921-2011) Hollywood-i első szexszimbolok.

A görög mitológia számtalan végzetes nőt, istennőt tartszámon, ide sorolhatjuk a sziréneket is,

közüllük csak Orphale-t tarja a szakirodaloma végzet nőjének, gonosz "férfifalónak".

Szirének -/- sellők? HABLEÁNYOK (?) -/- találkozott velük Odüsszeusz is. Múzsáknak is hívják őket.

Se nem sellők, sem szirének...

    

Orphale (C. Dausch, 1873)  -     Orphale és Herkules (J.H. Tischbein)

Thaisz néven két "femme fatele" is ismert, az egyik Nagy Sándor szerelme, a másik mintegy 700 évvel később élt Egyiptomban. Bűnbánó, előtte prostituált utcanő, Szent Thaisz, aki végül remeteként halt meg. Ő is bekerült a Legenda aurea gyűjteménybe (J. da Voragine). Később Anatole France szerzetesellenes propagandaként írta meg életét - adta ki az Európa Könyvkiadó 1962-ben. Vö. Deus Caritas est 5. fejezet.

A. Tomassi Bűnbűnó Magdolna (1893) - Jusepe de Ribera (1591-1652) Szent Thaisz

Lásd Mária Magdolna - Magdaléna a festőművészetben; vé. Egyiptomi Mária

Mózes első könyvében olvasunk Lót lányairól, hogy apjukat kijátszva "vele háltak" - Gen 19, 31k.

Az egyiptomi Putifár/ Potiphar felesége az első, ha Évát nem számítjuk - aki bűnre csábítja a férfit.

                 (Genezis 39, 7-23)

   

Ártatlan Zsuzsanna és a vének, Dániel könyve.

Orazio Gentileschi (1563-1639) bibliai alkotása (bővebben - wikipedia)

Francia eredetiben "végzetes nő", olyan, aki elbájol/ charme/-jával teljesen elveszi a férfi józan eszét.

Már a mitológiából, de a Bibilából is ismertek ilyen, többnyire szűzies alakok. Alanyai lettek számtalan művészi, irodalmi alkotásnak -

Helené - Zeus és Léda lánya; Kundry az ellenállhatatlan csábos nő a Grál-mondából; ;

Daji (Kr.e. 1076 -1046) a kínaiak szépséges, de gonosz nőalakja (Mohini a hindu mitológiában).

Jezábel/ Izabel - Kr.e. 9. századból ismert bibliai gonosz nő alakja (Királyok 1. és 2. könyve).

Tomürisz/ Tomyris királynő ravaszul legyőzi a perzsa királyt - fejét levágatja.

Médeia (Kr.e. 455) a mai Grúzia területe kapcsán ismert mint Hekate papnője.

  

Dalila/ Delilah Sámson bibiliai történetéből (Bírák könyve, 14) -// - alakja a művészetben (wikipedia); Jáhel (uo. 4. fejezet);

 Sába királynője/ SHULAMIT -/- ABIGAIL majd BETSABE/ Batseba és Dávid valamint ZSUZSANNA és a vének esetében bár a nők itt is mezítelenül jelennek meg, mégis ártatlan áldozatok, "hősnők" a Bibliában.

         Zsuzsanna és a vének

   

                           Bathsheba/ Betsabe (W. Drost, 1654); 1588; 1874;filmek: 1951; 1971; 1976; 1985; 2013;

Kr.e. 160-34 keletkezhetett a Judit könyve, benne szintén mint "femme fatale" jelenik meg Judit alakja. Eszter pedig mint a szüzesség eszménye/ eszméje

Keresztelő János szintén elveszti fejét egy fatális, erotikus-táncoló nő végett (Salome), de itt sem a tánc, az erotika a bűnös, hanem az arra felkészületlen, alkalmatlan - éretlen férfi, a gyenge akarattal rendlkező szemlélő, egyben érzelmileg befolyásolható (Heródes). Sok évvel később, 1620-ban a tánc kimondottan erénnyé csúcsosodik ki: Pálffy Katalin egy tánccal szerzi meg a Kassai Vértanúk levágott fejét, hogy kellő tisztelettel eltemethesse őket.

   

Judith (wikipedia) - Ismert a Bűnbánó Egyiptomi Mária számtalan ábrázolása (1482).

Krisztus előtt 30-ban lett öngyilkos, lett számtalan művészi alkotás ihletője: Kleopátra (Kr.e. 69-30).

Krisztus után 48-ban végezték ki Messalinát, a Római Birodalom végzetes nőalakját.

"Franciaország nőstényfarkasának" nevezték Izabella angol királynét (1292-1358).

Lukrécia Borgia az olasz hercegnő a középkor leghírhettebb végzetes nője.

Fatális szépségű nőnek tekintik a gilotinon kivégzett Mária Antóniát is (1775-1793).

       

1773-ban betiltották a jezsuita Rendet, majd 1791-ben publikálták ezt a nőrő, mint minden rossz forrásáról szóló első francia regényt.

1797-ben ezt követte Juliette sadomazochista novellája, szerzőjét a bűn ezen ábrázolása végett elítélték, élete végéig fogva tartották.

*Jelizaveta Alexajevna Tarakanoff - a kor orosz végzetes nője, aki fiatalon hunyt el (1753-1775).

1875-ben mutattá be Bizet Carmen-jét, a végzetes szépségű cigánylányt, egy 1845-ös regény hősnője alapján.

1877 - Samson és Delilah opera ősbemutatója

1891-ből származik Ibsen drámájának Hedda Gabler "femma fatale" nőalakja az orosz Nazimova alakításában.

1895-ben keletkezett a "Lulu" tipusú fatális nő figurája, mely később szintén számtalan változatban tér vissza (1913, majd 1937).

1897-ben jelent meg Bram Stoker ír szerző regénye, a Dracula, mely a világ leghíresebb vámpírfiguráját teremtette meg - melynek végzetes nője már korábban, a Carmilla személyében megjelent (1872).

  

The Vampire (1897) Philip Burne-Jones fesménye, majd azonos című film 1913-ban keletkezett.

.

Gustav Klim (1862-1918) próbálta megfesteni a modern végzetes nőket - sajátos meglátásmódban

Gustave Moreau (1826-1898) a francia szimbolizmus jelentős képviselője

Franz Stuck (1863-1928) festetet meg Szalóme ellenállhatatlan csábítását:

          

Szalóme Márk evangéliumából (6, 17) -//- 1891-ben Salome Oscar Wilde tragédiája 

1893-ban festette meg Franz Stuck, A bűn-t - ahol nem a test a bűnös, hanem a lélek...

Nem az a bűn, amit néz az ember, hanem ahogy nézi...

 

  1911 - A végzetes nőtipusok (Asta Nielsen)

 

Miss Maud Allan (1873-1956) kanadai táncosnő Salome szerepében:

Mata Hari (1876-1917) táncosnő (wikipedia)

Alma Maria Mahler-Werfel (1879-1964) osztrák író, zeneszerző.

Theda Bara (1885-1926) amerikai filmszínész - a végzetes nő egy újabb tipusa: Róneo és Júlia (1916), Cleopatra (1917), Salome (1918)

    Sirenek énekében (1909)

A 20-as és 40-es években az érzékies vámpírnők detektívfilmek szereplői lettek az amerikai moziban:

The sexual counterpart to wholesome acresses such Femma fatale asLillian Gish,Mary Pickford, Helen Gardner, Louise Glaum, Valeska Suratt, Musidora, Virginia Pearson, Olga Petrova, Rosemary Theby, Nita Naldi, Pola Negri, Estelle Taylor, Anita Page, Jetta Goudal,Myrna Loy. 1937-ben mutatták be a "Lulu" operát, majd ezt követék a filmes feldolgozások:

1930 - Kék angyal (Marelin Dietrich)

1955   

Marilyn Monroe (1926-1962) legendás jelenete (1959-es filmje).

Halála évében, 1962-ben jelent meg filmen egy újabb "Femme fatale": Lolita - a bájos ártatlanak tűnő "naív" kislány. Ezt követte az 1997-es Lolita film, mindkettő alapjául egy 1899-es orosz regény szolgált.

Ezt megelőzően még a felnőtt Elizabeth Taylor (1932-2011) angol-amerikai színésznő volt a Femme fatale.

1986 - Kék bársony forgatókönyve többször előkerült az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején, de a nagyobb stúdiók rendre visszadobták az erősen szexuális és erőszakos tartalma miatt. A független De Laurentiis stúdió, ami abban az időben egy olasz filmproducer tulajdonában volt, elvállalta a film finanszírozását és gyártását. A Kék bársony mára kultuszfilm lett, jelentős akadémiai figyelmet kapott és széles körben Lynch legjobb munkái között tartják számon.

1987-től az erotikus thrilerek filmjeinek hősnői egyben a Femma fatale megtestesítői... a Kék bársony enyhébb folytatásaként.


1997 Lolita francia-amerikai film - a regény még 1899-ben keletkezett (Vladimir Nabokov) orosz származású amerikai írótól.

2002-es francia film Femme Fatale címmel a Cannes-i Filmfesztiválon vegyes fogadtatást kapott

2011/12 Femme Fatales TV filmsorozat indult.

           

Eva Green (1980 - ) a századvégi fatális nő a francia mozivásznon

Ezek a nők kihívások a férfiak számára válhatnak végzetté, de múzsákká is (lásd  W. Trobisch & Dr. Th. Bovet).

Ha az ember ne adja fel és fel tudja dolgozni, be tudja építeni intim világába ezen kihívásokat, az erósz alkotó erővé válik.

 KAPCSOLÓDÓ cikk (osudové ženy)

.